Albánia II.

Indulás Budapestről a Wizzair közvetlen járatával, érkezés Tiranába a reggeli órákban. Érkezés után városnézés Albánia fővárosában, mely a kommunizmus bukása óta jócskán előnyére változott; keverednek benne a mediterrán, a muzulmán, a posztkommunista és az ottomán stílusjegyek.  Tirana központja a Szkander bég-tér, ahol megtalálható a Et’hem Bey-mecset – itt őrzik a világ legkisebb Koránját-, a hozzá tartozó óratorony,  a nemzeti hős Szkander bég lovas szobra, valamint a kormányzati épületek, a Történeti Múzeum és a Nemzeti Könyvtár. Sétánk után látogatás a Bunk’Artba, mely egyike annak a 700 ezer bunkernek, melyeket Enver Hodzsa volt kommunista vezető építtetett a politikai elit számára. A paranoiás albán diktátor rettegett egy esetleges nyugati támadástól, és ez a bunker menedéket nyújtott volna a kormánynak és a parlament tagjainak egy atomtámadás esetén. Ma a Bunk’Art múzeum és kiállítás is egyben, mely a hidegháborús időket idézi. Programunk után a Bekhtasi rend egyik szentélyét keressük fel, majd a szállodába megyünk.

Szállás: Tirana (2 éj)

Ma szabadprogram, vagy egésznapos, fakultatív kirándulás a festői Kruja városkába, mely Tiranától mintegy 35 km-re található. Kruja vára az albán nép egyik nemzeti szimbóluma: Szkander bég szülőhelye és hadiszállása, mely közel harminc éven keresztül verte vissza az oszmán sereg támadásait. Szkander bég, más néven Kasztrióta György az albán történelem legkiemelkedőbb személyisége, az általa szervezett fegyveres ellenállás negyed évszázadon át tartóztatta fel a Balkánon terjeszkedő Oszmán Birodalmat. Bár személyesen sohasem találkoztak, Szkander bég és Hunyadi János folyamatos levelezésben álltak egymással, nem véletlen, hogy a krujai várban sok teremben találkozhatunk a magyar törökverő emlékeivel. Kruja történeti emlékei a szinte teljes hosszában bejárható középkori várfalmaradványok, a felújított citadella, valamint a 19. századi, szűk sikátoros, macskaköves öreg bazár, melynek egykori 150 boltjának a fele ma is üzemel.  A diktatúra alatt ösztönözték az iparosokat és kézműveseket, hogy térjenek vissza a hagyományaikhoz, ezért gyönyörű textileket, fafaragásokat és ezüst ékszereket is találhatunk. A program után folytatjuk utunkat Shkodrába, mely az albán katolikusok legfontosabb városa. A város legfőbb nevezetessége az illír időkre datálható, de mai alakjában középkori Rozafa vára, a várhegy aljában elterülő 18. századi bazár és az Ólom-mecset.

Szállás: Tirana

Reggeli után indulunk Albánia egyik legősibb városába, Durrësbe. Ahogy az ország más részein, itt is számtalan betonbunkerral találkozhatunk. A város több kilométeren át húzódó fövenyes tengerparti strandja évente több ezer látogatót vonz ide, a tiranaiak egyik kiemelt üdülőhelye mindössze 30 percnyi autózással elérhető a fővárostól. Durrës legnagyobb látványossága az i. sz. 2. századra datálható római kori amfiteátrum, amelyet a 20. században fedeztek fel teljesen véletlenül kútásás közben. Az amfiteátrumot részben, a nézőtér alatti, díszes mozaikos kápolnát teljes egészében feltárták. Következő állomásunk a XIII. százaban épült orthodox Ardenica kolostor, mely gyönyörű környezetben, egy hegytetőn található. Ebben a kolostorban házasodott Szkander bég is, és azon szerencsés helyzetben volt, mely megmenekült az 1967-es templomrombolástól, amikor Albánia a „szocialista haladás” jegyében a világ első ateista állama lett, és csak 1991 után állították vissza az országban a történelmi egyházakat.  Programunk után Gjirokastrába utazunk, ahol az éjszakát töltjük.

Szállás: Gjirokastra (1 éj)

Délelőtt megismerkedünk Gjirokastrával, mely a Drino-folyó völgyében fekszik. Szűk, kanyargós, macskaköves utcákkal átszőtt óvárosa 2005 óta szerepel az UNESCO Világörökségek listáján, mint „a szépen megőrzött oszmán kori városok egy ritka példája”. A város neve görög eredetű, és ma is jelentős görög kolónia lakja. Jellegzetes hangulatot kölcsönöznek a városnak a szürke palatetővel fedett kőházak, melyekből mintegy kétszáz műemléki védettség alatt áll. Gjirokastrában született Enver Hodzsa, szülőháza ma a város Néprajzi Múzeuma. Nem hagyjuk ki a városka fölé magasodó 18. századi fellegvárat sem, amelyben található egy fegyvermúzeum is, de itt állították ki például az Albán Néphadsereg dicső hadizsákmányát, az albán légtérbe tévedt, 1957-ben leszállásra kényszerített amerikai Lockhead T–33-as vadászrepülőt is. Gjirokastra után a Jón-tenger és Saranda felé vesszük az irányt. Ellátogatunk Labovë e Kryqit bizánci stílusú templomához, mely az egyik legrégebbi Albániában. A ma látható épület a 13. században épült, de az eredeti templomot még Justinianus császár idejében emelték. Majd megállunk a Syri i Kalter, azaz a „Kék szem” forrásnál, melynek színei valóban a kék összes árnyalatában pompáznak.

Szállás: Saranda (3 éj)

Pihenés a tengerparton. Reggeli után buszunk elvisz minket a közeli Ksamil tengerpartjára, amelyet az albániai „Bora Borának” is neveznek.  Az Albán Riviérának Ksamil az egyik leggyönyörűbb tengerpartja, ahol áttetsző, kristálytiszta tengervízben fürödhetünk.  Délután fakultatív kirándulás a Világörökség részét képező Butrint romvárosba, melynek épületei az elmúlt kétezer év történetének valamennyi korszakát megidézik. Vergilius elbeszélése szerint a település legendabeli alapítója Priamosz király fia, a trójai Helenosz volt, aki Andromakhét nőül véve nyugatra menekült Trója eleste után. Megnézzük a Kr. e. 4. századi Aszklépiosz-szentélyt, a széles promenádot az Oroszlán- és a Szkaiai-kapuval, valamint a színházat. A római uralom korából fennmaradt egy mozaikpadlós fürdő, az ókeresztény kor tanúija pedig egy bazilika és egy mozaikpadlós keresztelőkápolna. Programunk után megállunk egy borkóstolásra, ahol nagyon finom albániai borokat ismerhetünk meg, majd visszatérünk Sarandába.

Szállás: Saranda

Egész napos pihenés a tengerparton. Saranda, ugyan egy modern, nem túl nagyméretű üdülőváros közvetlenül a tengerparton, ám az igazán szép öblök a város mellett találhatóak, ezért akárcsak tegnap, ma is átmegyünk csodálatos Ksamilba strandolni. A fehér homokos strandokon kívül Ksamil különlegessége négy varázslatos kis sziget, melyek a partól úszva is megközelíthetőek, vagy bérelt csónakkal, vízibiciklivel is átmehetünk rájuk.  A szépségével mindenkit rabul ejtő tengerparton hangulatos tavernák, kávézók várják a pihenni és a helyi gasztronómai különlegességekre vágyókat.

Szállás: Saranda

Reggeli után megkezdjük utazásunkat egy fantasztikusan szép tengerparti úton, ahol megállunk a független Albánia első fővárosában, Vlorában, mely egyúttal az ország egyik legnagyobb kikötője is. Útközben megtekintjük a Porto Palermo-erődöt, mely az oszmán időkben épült, és a diktatúra alatt a rezsim legszigorúbb börtöne volt. Ezután Berat felé vesszük az irányt, melyet az „1000 ablak városának” is neveznek, a Világörökség része, és Albánia egyik legősibb városa. A legenda szerint két óriás vetélkedett Dodona, a gyönyörű berati lány kegyeiért. Az óriások belehaltak a párviadalba, belőlük lettek a környező hegyek, a szép leány könnyeiből ered a várost átszelő Osum-folyó, kővé vált szívéből pedig a berati vár. Az igazság azonban az, hogy Berat volt római, majd bolgár fennhatóság alatt, a 14. században először a szerbek, majd az oszmánok foglalták el. Bejárjuk a macskaköves, zegzugos sikátorokkal átszőtt hangulatos várost, melynek legnagyobb látványossága a mintegy 10 hektár területen elterülő várnegyed, ahol a legérdekesebb látnivaló az Onufri-múzeum. Neokasztroni Onufri a 16. században alkotott albán festőművész, ikonfestő, a bizánci hatású albán ortodox egyházi művészet jeles alakja volt. A 13. században kialakult, sajátosan albán freskó- és ikonművészet korai mesterei ismeretlenek, ezért az évszázadokkal később alkotott, névről ismert Onufrit tekintik a műfaj nagy elődjének, akiről a vörös szín egyik árnyalatát is elnevezték.

Szállás: Berat (1 éj)

Reggel visszautazunk Tiranába, a repülőtérre, (150 km) ha időnkbe még belefér, akkor megnézzük Tirana egyik legszebb piacát is. Érkezés Budapestre a kora délutáni órákban.