Türkmenisztán

Indulás menetrendszerinti járattal Budapestről isztambuli átszállással Asgabatba, érkezés éjjel 02:00 órakor Asgabatba, majd transzfer a szállodába.

Szállás: Asgabat (3 éj)

A délelőtt első fele még pihenéssel telik a repülőút után, majd felfedezzük a modern Asgabatot: ismerjük meg együtt az Aranykorban élő Türkmenisztán fővárosának monumentális épületeit, márványból és üvegből készült érdekes palotáit, melyek kivétel nélkül mind Türkmenisztán 1991-es függetlenségét követően készültek: a Nemzeti  Hősök Csarnoka, mely egyszerre emlékezik meg a 19-20. századi türkmenisztáni hősökről és mártírokról mint az 1881-es Gökdepei csata türkmén elesettjei, az 1948-as asgabati földrengés áldozatai, és a második világháború türkmén hősei. Ezt követően felkeressük a Függetlenség Parkot, a hatalmas Rúhnáma (Lélek könyve) emlékművet, mely Szaparmurat Nijazov (Türkmenbasi) az első független türkmén elnök könyve és szellemi alkotása, a Semlegesség Emlékművet és  Maghtumkuli, a valaha élt legnagyobb türkmén költő  tiszteletére emelt hatvan méter magas emlékoszlopot, az Alkotmány Emlékművet, valamint az Alem (Világ) Kulturális és  Szórakoztató Központot.

Szállás: Asgabat

Reggel elutazunk az Asgabat közelében fekvő Niszába, hogy megismerkedjünk a Párthus Birodalom kora időszaka fővárosának romjaival és művészetével. A párthusok egy jelentős iráni népcsoport volt, amely több iráni etnikai csoport összeolvadásából született meg, a Párthus Királyság a Kr.e. 247 és Kr. u. 226 között ált fent. Niszából számos párthus nyelvű osztrakon került elő, amely bizonyítja, hogy a párthus nyelv az iráni nyelvek közé tartozott. Ezt követően felkeressük az Asgabati Történeti és Néprajzi Múzeumot, ahol az ókori hellenisztikus szobrokat, párthus elefántcsont  rhütonokat, Gonur depe bronzkori kincseit, a Selyemút látványos emlékeit és a muszlim kori Khorászán leleteit tekintjük meg. Ezután megtekintjük a Gökdepei akhal teke ménestelepet, ahol megismerkedünk a világhírű türkmén lovasnomád hagyományokkal és a világ legpompásabb nomád lovával, az akhal tekével. A nap végén pedig megnézzük Türkmenisztán legnagyobb mecsetét, a Kipcsak falvában emelt Türkmenbasi Lelke Mecsetet és a mellette álló Türkmenbasi Mauzóleumot, amely az első türkmén államfő, Szaparmurat Nijazov végső nyughelye.

Szállás: Asgabat

Reggel megnézzük a világ legszebb szőnyegmúzeumát Asgabatban, ez a gyűjtemény káprázatos kincseket tartogat számunkra. A türkmén nomád szőnyegszövő hagyományok legékesebb darabjainak páratlan kollekciója nyílik meg itt előttünk. Ezután újabb asgabati kirándulásra indulunk és felkeressük a város régebbi negyedeit (Asgabat tulajdonképpen orosz cári katonai bázisként jött létre a 19. században). Séta a Maghtumkuli sugárúton és a Maghtumkuli tér környékén, majd pedig a Lenin tér következik, e tér sikeresen átvészelte a pusztító 1948-as földrengést is. Ezután pedig az Orosz (mai nevén Gulisztán ’Rózsakert’) Bazárt látogatjuk meg, ahol  pezsgő közép-ázsiai hangulat fogad bennünket, helyi ételekkel, szőnyegekkel, szőttesekkel, aszalt finomsággal, végül pedig megtekintjük a közelben álló akhal teke lovak emlékművét. Utána elindulunk kelet felé az ősi Merv (Mary) oázisba.  Útközben megállunk Anauban (az egykori Baghábádban), hogy megnézzük Szajjid Dzsamál al-Dín monumentális 15. századi timurida mecsetét.  Este érkezés az ősi Mervbe, a régi Margus-Margiána-Khorászán talán legfontosabb és egykor leghatalmasabb városába.

Szállás: Merv (2 éj)

Egész napos kirándulás Margus (Gonur depe) romjaihoz, az ősi Gonur depe, egykoron egy kiemelkedő bronzkori civilizációnak adott otthont a Kr.e. 3-2. évezredben, amelyet Türkmenisztánban gyakorta neveznek ’ötödik civilizációnak’ is. Ismerkedés Közép-Ázsia és a világ egyik legnagyobb, szinte érintetlen bronzkori régészeti városával, melyet a szovjet régész Viktor Szarianidi fedezett fel, tárt fel ásatásaival negyven év alatt 1973 és 2013 között és tett világhírűvé a huszadik században. Az ötvenöt hektáros területen elterülő Gonur depének megnézzük a látogatható részeit, mint az egykori királyi erődöt, a lakónegyedeket, ciszternákat,és  a királyi nekropoliszt, Gonur depe északi és déli részét. Délután visszatérünk Mervbe.

Szállás: Merv

Újabb csodálatos nap Türkmenisztánban: az ősi Merv (Marw) oázis régészetének felfedezése. Merv (Marw, mai türkmenisztáni Mary) a mongol kor előtti Közép-Ázsia legnagyobb városa, metropolisza volt közel egymilliós lakosával, tradicionálisan Irán keleti kapujának számított,  amely már az óperzsa, a szeleukida és a párthus korszakok óta virágzó településnek számított a történeti Irán és Közép-Ázsia határán. A muszlim periódusban Merv az omajjád és abbászida korban az arab emírek, számánida helytartók és szeldzsuk szultánok tartományi igazgatási központjának és egyben gazdag kereskedővárosnak  számított  a Selyemút mentén Khorászánban. Később, Szandzsar szeldzsuk szultán (1097–1157) idejében is virágzott, s csak a mongolok rombolták le 1220-ban, közel félmillió embert ölve meg. Ezt követően a város már nem igazán nyerte vissza igazi fényét, de monumentális műemlékei üresen is jó mutatják az 1220 előtti virágkort és nagyságot. Utunk során meglátogatjuk Szandzsar szultán mauzóleumát, a szeldzsuk kori Szultán várat, az ókori hellenisztikus-iráni alapokra épült Erk várat, az abbászida kori Nagyobb és Kisebb Leányvárat, Muhammad b. Zajd síita vezető mauzóleumát és Júszuf Hamadání sejkh szúfi misztikus dervis mauzóleumát.  Mervben hagyományos türkmén vendégszeretetben is lehet részünk, megtekintünk egy helyi türkmén kézműves központot, ahol hagyományos türkmén nemezkészítést és hímzést is tanulhatunk is és némi extra pénzért még tevére is pattanhatunk. Délután pedig visszaindulunk autóval Asgabatba.

Szállás: Asgabat (1 éj)

Kora reggel repülőgéppel indulunk  Észak-Türkmenisztánba, Konya Ürgencsbe (Ó-Ürgencsbe), a 10-16. század közötti régi Khorezm (Khvárizm) egykori fővárosa romjainak megtekintésére, mely a Khorezmsáhok (Khwárizmsáhok), Dzsingiszida Dzsocsidák, a Timúridák és a korai Arabsáhida üzbégek alatt volt a régió fontos nagyvárosa. Történelme során a mongolok és Timúr Lenk is elpusztították Ó-Ürgencset, de sorsát végül az Amu-darja medrének változása pecsételte meg a 16. században és helyette Khiva lett (a mai Üzbegisztánban) Khorezm új fővárosa. Ó-Ürgencsben megnézzük a Kutlugh Timúr-féle minaretet a 14. századból, mely Közép-Ázsia legompásabb régi minaretje hatvan méteres magasságával, megnézzük Il-Arszlán és Tekes khorezmsáhok (khvárizmsáhok) egykori mauzóleumait, Nadzsm al-Dín Kubrá híres szúfi misztikus sírját (vélhetőleg kívülről) valamint Túrabeg Khanim 14. századi dzsingiszida hercegnő mauzóleumát. Ezután jeepekbe szállunk és a Karakum sivatagon keresztül elutazunk a pokol kapujának is nevezett, ipari baleset által létrejött Darvázába, ahol egy órási lángoló gázkrátert nézünk meg, mely különösen esténként nyújt érdekes látványt. Este pedig jurtákban töltjük az éjszakánkat nem is olyan messze a krátertől.

Szállás: Darváza, jurta (1 éj)

Reggel visszautazunk a Karakum-sivatagon keresztül Asgabatba. Útközben megállunk és megtekintjük Jerbent falvát, ahol megismerkedünk a nomád-félnomád hagyományokat még őrző helyi falusi türkmének hagyományaival, viseleteivel. Mindezek után két természetes gázkrátert is megtekintünk a Karakum-sivatagban, az egyik kéntartalmú, a másik vízzel kevert buborékokat képez, melyek ellentétben a Darvázában található kráterrel természetes úton jöttek létre és szép látványosságai a Karakum-sivatagnak. Este érkezés Asgabatba, időtől függően szabadprogram.

Szállás: Asgabat (1 éj)

Korai indulás a reptérre, majd egy átszállással utazás Budapestre. Érkezés a kora délutáni órákban.